Rövidlátás:A rövidlátás vagy a szem fénytörési zavarának, vagy a
szemgolyó túl hosszú tengelyének tudható be. Az előbbi esetet
szakkifejezéssel törési myopiának, utóbbit tengely myopiának nevezzük, de előfordulhat a kettő együttes megjelenése, kombinációja is.
A törési myopiát a legtöbb esetben a szaruhártya túlzott domborulata
okozza, de oka lehet a szemlencse alakváltozása, elmozdulása is.
Bizonyos betegségekben, például a cukorbetegségben a vércukor szintjének
ingadozása a lencse vastagságának ingadozását váltja ki, ezzel átmeneti
rövidlátást, s ingadozó éleslátást okoz.
A tengely myopia a szemgolyó túlzott növekedésére vezethető vissza.
Az újszülöttek sosem rövidlátók, a myopia csak a szemgolyó növekedése
során alakulhat ki. Ez a fénytörési hiba recesszív öröklődést mutat,
azaz gyakorta a nagyszülők örökítik az unokákra. Valamennyi esetben a
külvilágból érkező párhuzamos sugarak az ideghártya előtt egyesülnek
képpé, s az ilyen szem csak a széttartó sugarakat tudja éles képpé
alakítani, tehát az ilyen szem korrekció nélkül csak közelre lát élesen.
Mivel a tengely myopia a szemgolyó túlzott hossznövekedését jelenti,
ebből az is következik, hogy a növekedés, a nyúlás során a szem
különböző, létfontosságú szövetei is sérülhetnek. A különböző rétegek
nem egyformán bírják a nyúlást, így a külső rostos burok tágulásával nem
tud lépést tartani az érhártya és az ideghártya, elvékonyodnak, s akár
szakadások is kialakulhatnak. A myopiás szem üvegtestje elhígul,
szerkezete megváltozik, úszkáló homályok keletkeznek benne.
Miután a rövidlátó szem csak közelre lát élesen, alkalmazkodásra
sosem kényszerül, így a megfelelő izmok használat híján gyengülnek. Ez
azzal járhat, hogy az ilyen szemeken kifelé tartó kancsalság alakulhat
ki. Nem ritkán nagy különbség van a két szem fénytörése között
Az igazán extrém, nagyfokú rövidlátástól eltekintve az ilyen
fókuszálási problémák szemüveggel jól korrigálhatók. Az úgynevezett
konkáv lencsék használatával helyreállítható a hibás törőerő-szemtengely
hosszviszony, azaz a jóindulatú, szemfenéki elváltozások nélküli kisebb
és közepes fokú – mínusz négy dioptria alatti – rövidlátások
korrekciójával teljes látóélesség érhető el. Ezzel szemben a nagyfokú,
romló prognózisú, szemfenéki elváltozásokhoz vezető, rendszerint
nagyfokú myopiánál korrekcióval sem érhető el hibátlan látóélesség.
Nagyfokú rövidlátóknál, főként, ha idősebb korban kerül sor a szemüveg
felírására, a teljes javítóüveget nem lehet javasolni, mert bár a beteg a
vizsgálat során jól lát vele, ám kicsinyítő, szédülést okozó hatása
miatt azt folyamatosan képtelen viselni.
Távollátás:A hypermetropia (távollátás vagy túllátás),
szintén fénytörési hiba, a rövidlátással ellentétes rendellenesség.
Gyengénlátás esetében általában nem önállóan előforduló kórkép, hanem
egyéb szembetegségekhez csatlakozik. A távollátást a szemtengely
rövidülése okozza. A retina mögé eső fénysugarakat konvex (gyűjtő)
lencse segítségével, a képet nagyítva lehet a retinára juttatni.
Szürkehályog:A szürkehályog (cataracta) a szemlencse
elszürkülése, amely látási problémákhoz vezethet. Korai szakban a jobb
megvilágítás, vagy az erősebb szemüveg segíthet, de a betegség
előrehaladtával csak műtéttel lehet a látást megjavítani. Manapság a
műtét biztonságos és nagyon hatásos.
A szürkehályog egy homály, vagy nem átlátszó terület a normálisan
teljesen áttetsző szemlencsében. Ahogy ez a homály vastagodik, a fény
egyre nehezebben tud áthatolni a szemlencsén, és egyre kevésbé jut el a
retinára, vagy látóhártyára, a szem fényérzékeny részére. A kisfokú,
vagy korai elváltozások még nem befolyásolják a látást. Ahogy a homály
fokozódik, egyre nagyobb számban jelennek meg a szürkehályog tünetei.
A szürkehályog nem terjed egyik szemről a másikra, mégis ha
valakinek az egyik szemén szürkehályog alakul ki, akkor gyakran fejlődik
a másik szemen is. A szürkehályog pontos oka nem ismert, de sok olyan
okot ismerünk, amely elősegíthetik a kialakulását. Ezek közül a
legfontosabb az életkor, idősebb életkorban mind gyakoribb ez a
betegség. Egyéb okok lehetnek: dohányzás, cukorbetegség, nagyfokú
napsugárzás.
Mik a szürkehályog tünetei?
Homályos vagy zavaros látás
Elhalványuló színek
Probléma a fényforrások esetében (pl. éjszaka nagyon vakító autólámpák, a fényforrások körül gyűrűlátás)
Rossz éjszakai látás
Kettős vagy többes látás
A szemüveg vagy kontaktlencse dioptriájának gyakori változása
Ezek a tünetek természetesen egyéb szembetegségben is
el?fordulhatnak, és nem feltétlenül szürkehályogot jelentenek, ezért
bármilyen hasonló tünet jelentkezése esetén keresse fel szemorvosát
A tünetek a betegség kezdetekor alig jelentkeznek, majd egyre
fokozódnak, ahogy a szürkehályog halad előre. Átmeneti javulások a
betegség alatt előfordulhatnak, de összességében fokozatos látásromlásra
lehet számítani Zöldhályog:Megnő a szemgolyó belsejében a nyomás, és ez
látóideg-károsodást, sőt végzetes esetben vakságot okozhat. A betegség
kialakulásának oka nem ismert, de megfigyelhető a családi halmozódás.
Két fajtája van: a nyitott csarnokzugú és a csarnokzugú zöldhályog.
Tünetek: Előbbi esetében a szemnyomás eleinte nem okoz tüneteket.
Később a látómező beszűkülése, enyhe fejfájás, bizonytalan látászavarok,
mint például a fények körül látott udvar, vagy a sötéthez való
alkalmazkodás romlása alakul ki. Végül csőlátás jön létre, amelyben
egyenes előretekintéskor oldalra nem lát a beteg. A csarnokzugú
zöldhályognál azonban hirtelen alakulnak ki a tünetek. A beteg enyhe
látásromlást, a fények körül színes udvart, erős szem- és fejfájást
tapasztal. Pár óra múltán kialakul egy roham, amely gyors
látásvesztéssel és rendkívül heves szemfájdalommal jár. Megduzzad a
szemhéj, a szem könnyezik és véreres. A pupilla kitágul és fényre nem
reagál. Gyakori az émelygés és a hányás. A retinaleválás (ideghártya-leválás) a
katasztrofális látásromlások közé tartozik, bár előfordul, hogy nem
egyszerre és csak részlegesen következik be. Amennyiben az egyén arról
számol be, hogy „hullámzik” a kép, illetve hirtelen látásromlást jelez,
retinaleválásra gondolhatunk. Retinaleváláskor a szakadt retinát az
üvegtestből alááramló folyadék emeli fel. Haladéktalanul kórházi
kezelésre van szükség, mert ha sokáig fennáll az állapot, akkor végleges
látásvesztés következhet be; ellenkező esetben a retina megfelelő
eljárásokkal rögzíthető, és a látás megtartható.
Bizonyos meglevő szembetegségek esetében (nagyfokú myopia, ROP, szemsérülések, gyulladások) gyakrabban következik be.
A retinaleválás általában egy szemen alakul ki, de az ablatio után a másik szem is fokozottan veszélyeztetett!
Gyermek esetében a további retinasérülések elkerülése érdekében a súlyosan rövidlátó tanuló kímélő testnevelésben vegyen részt, számára:
a fordított testhelyzettel járó gyakorlatok (bukfencezés, kézenállás);
az erőlködéssel járó feladatok,
a fej rázkódásával, ütődésével járó labdajátékok végeztetése – tilos!
Kerülni kell az erőltetett kilégzéssel járó tevékenységeket, mint
pl. a lufifújás, és a furulya kivételével a fúvós hangszereken való
muzsikálást is. Kötőhályoggyulladás:A kötõhártyagyulladásnak lefolyását tekintve heveny
és idült formája különböztethetõ meg. Okozhatják baktériumok, vírusok,
fizikai és kémiai ártalmak. A fizikai tényezõk közül gyakoriak a
mechanikai, hõ és sugárártalmak (ultraibolya sugarak). A kémiai ártalmak
közül a lúg és a savsérülések említhetők, leggyakoribbak az oltott mész
és a malter okozta sérülések.
Kötõhártyagyulladás többnyire mindkét szemen egyszerre jelentkezik,
és váladékképzõdés kíséri, amely lehet nyálkás, gennyes, véres, fibrines
(rostos fehérjetartalmú). A váladék vizsgálatával lehet következtetni a
kötõhártyagyulladás kórokozójára is.
1. Legenyhébb forma a catarrhalis (hurutos) kötõhártyagyulladás,
melyben a panaszok: égés, viszketés,idegentestérzés. A szemhéjak
duzzanata, könnyezés, fénykerülés kísérheti. Okozói a Pneumococcus, a
Staphylococcus és az influenza vírusa. Előzménye lehet fertõzõ
betegségeknek (pl. bárányhimlõ, kanyaró) ill. elõidézhetik még gõzök,
gázok, por, ultraibolya sugarak vagy maró hatású anyagok. Kezelése:
megfelelõ antibiotikum szemcsepp vagy kenõcs formájában.
2. Gonoblenorrhea conjunctivae: a Gonococcus okozta gennyes kötõhártyagyulladás Ritkán elõfordulhat újszülötteken és felnõtteken is. A fertõzés után
2-3 nappal a szemhéjak megduzzadnak, vörössé és feszessé válnak, a
szemrést alig lehet feltárni. Néhány nap múlva a szemrésbõl sűrű,
gennyes váladék ürül; ez az állapot néhány hétig tart. Súlyos
szövõdménye lehet a szaruhártyagyulladás, mely ha egyszer bekövetkezett,
akár vaksághoz is vezethet. Penicillintartalmú szemcseppel az idejében
felismert gonoblenorrhea gyorsan és hatásosan gyógyítható.
3. Járványos kötõhártyagyulladás (kreatoconjnuctivitis epidemica): okozója az Adenovírus. A
kötõhártya megduzzad, a szemrésbõl bõséges, híg, tapadós, könnyszerű
váladék ürül. Az esetek egyharmadában nyaki nyirokcsomó megnagyobbodás
kíséri, és általában felszínes szaruhártyagyulladás társul hozzá.
Hatásos gyógyszere nincs, a másodlagos fertõzés megakadályozására
antibiotikumot adnak és beteget elkülönítik.
Szemszárazság:A szemszárazság jelenségét általában a könnytermelés
csökkenése okozza. A száraz szem nemcsak kellemetlen, hanem veszélyessé
is válhat. Amennyiben ugyanis kezeletlen marad, a szem és a látás
épsége is károsodhat. A betegség lényege az, hogy a szárazság állandó
izgalmi állapotot jelent a szemfelszín számára, ennek következtében a
szaruhártya és a kötőhártya területén gyulladás alakul ki.
A száraz szem önálló tünetként, vagy valamilyen betegség (pl.
A-vitaminhiány, pajzsmirigy-túlműködés) részjelenségeként is felléphet,
jelentkezhet azonban egyes gyógyszerek mellékhatásaként is. A kiváltó
okok között környezeti tényezők is szerepelhetnek. (száraz, meleg,
légkondicionált helyiség, szél, cigarettafüst) Hosszan tartó olvasás
vagy a számítógép képernyője előtt végzett munka, kontaktlencse viselése
is gyakran váltják ki a szem szárazságát. A könnytermelés csökkenése
vagy a könny összetételének megváltozása a normális öregedési folyamat
részeként is jelentkezhet. Hátterében viszont valamelyik könnytermelő
mirigy megbetegedése, vagy a szemhéj szélének gyulladása is állhat.
Tünetei: A betegek panaszai az enyhe kellemetlenségtől a fájdalomig
terjedhetnek. Viszkető, szúró, égető vagy idegentest érzés ("mintha
homok ment volna a szemembe"), homályos látás, túlzott fényérzékenység,
illetve a szem kivörösödése szerepelhetnek a tünetek között. Valódi
szárazság érzése azonban ritkán fordul elő, sőt az irritáció
következtében reflexszerű könnyezés is felléphet. Jellemző, hogy a
panaszok pislogásra vagy a szemhéjak zárva tartására javulnak.
Kezelése: Enyhébb esetben általában elegendő a rendszeres
műkönny-használat. Amennyiben a műkönny-készítményekkel nem sikerül
kellő eredményt elérni, egy speciális kis dugó segítségével
ideiglenesen, vagy műtéti úton véglegesen el lehet zárni a könny
elvezető útjának nyílását, így a könny tovább marad a szem felszínén, és
a szemszárazság elkerülhető.
Néhány életmódbeli változtatással a beteg maga is hozzájárulhat
tünetei enyhítéséhez. Fontos az elegendő folyadékbevitel, a tudatos és
rendszeres pislogás, a szem dörzsölésének kerülése, a helyiség
párásítása, napszemüveggel történő védekezés a napsütés, a szél,
valamint por ellen, illetve a dohányfüst kerülése.
Kancsalság:Az egyik szemgolyó elmozdulása, illetve rossz beállítódása. Következmény: a két szem tekintetének iránya nem párhuzamos.
Tünetek: Van összetartó, széttartó, fölfelé, illetve lefelé irányuló
kancsalság. A betegséget egy vagy több szemmozgató izom különböző
mértékű összehúzódása vagy valamelyik izom bénulása okozza. Előbbi
hátterében az agy rendellenes működése áll, utóbbi leggyakoribb oka az
izmot ellátó ideg károsodása.
